kumisz
English
Hungarian
Etymology
Borrowed from German Kumys, from Russian кумы́с (kumýs), from a Turkic language, from Proto-Turkic *kumïŕ.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkumis]
- Hyphenation: ku‧misz
- Rhymes: -is
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kumisz | kumiszok |
accusative | kumiszt | kumiszokat |
dative | kumisznak | kumiszoknak |
instrumental | kumisszal | kumiszokkal |
causal-final | kumiszért | kumiszokért |
translative | kumisszá | kumiszokká |
terminative | kumiszig | kumiszokig |
essive-formal | kumiszként | kumiszokként |
essive-modal | — | — |
inessive | kumiszban | kumiszokban |
superessive | kumiszon | kumiszokon |
adessive | kumisznál | kumiszoknál |
illative | kumiszba | kumiszokba |
sublative | kumiszra | kumiszokra |
allative | kumiszhoz | kumiszokhoz |
elative | kumiszból | kumiszokból |
delative | kumiszról | kumiszokról |
ablative | kumisztól | kumiszoktól |
non-attributive possessive - singular |
kumiszé | kumiszoké |
non-attributive possessive - plural |
kumiszéi | kumiszokéi |
Possessive forms of kumisz | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kumiszom | kumiszaim |
2nd person sing. | kumiszod | kumiszaid |
3rd person sing. | kumisza | kumiszai |
1st person plural | kumiszunk | kumiszaink |
2nd person plural | kumiszotok | kumiszaitok |
3rd person plural | kumiszuk | kumiszaik |
Further reading
- kumisz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.