koszos

Hungarian

Etymology

kosz + -os

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkosoʃ]
  • Hyphenation: ko‧szos
  • Rhymes: -oʃ

Adjective

koszos (comparative koszosabb, superlative legkoszosabb)

  1. (informal) dirty
    See synonyms at piszkos.
    Antonym: tiszta

Declension

Inflection of koszos
singular plural
nominative koszos koszosak
accusative koszosat
koszost
koszosakat
dative koszosnak koszosaknak
instrumental koszossal koszosakkal
causal-final koszosért koszosakért
translative koszossá koszosakká
terminative koszosig koszosakig
essive-formal koszosként koszosakként
essive-modal
inessive koszosban koszosakban
superessive koszoson koszosakon
adessive koszosnál koszosaknál
illative koszosba koszosakba
sublative koszosra koszosakra
allative koszoshoz koszosakhoz
elative koszosból koszosakból
delative koszosról koszosakról
ablative koszostól koszosaktól
non-attributive
possessive - singular
koszosé koszosaké
non-attributive
possessive - plural
koszoséi koszosakéi

Derived terms

  • koszosan
  • koszosodik
  • koszosság

Further reading

  • koszos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.