klasszikus

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin classicus.[1] With -ikus ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈklɒsːikuʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: klasz‧szi‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

klasszikus (comparative klasszikusabb, superlative legklasszikusabb)

  1. classic, classical

Declension

Inflection of klasszikus
singular plural
nominative klasszikus klasszikusak
accusative klasszikusat
klasszikust
klasszikusakat
dative klasszikusnak klasszikusaknak
instrumental klasszikussal klasszikusakkal
causal-final klasszikusért klasszikusakért
translative klasszikussá klasszikusakká
terminative klasszikusig klasszikusakig
essive-formal klasszikusként klasszikusakként
essive-modal
inessive klasszikusban klasszikusakban
superessive klasszikuson klasszikusakon
adessive klasszikusnál klasszikusaknál
illative klasszikusba klasszikusakba
sublative klasszikusra klasszikusakra
allative klasszikushoz klasszikusakhoz
elative klasszikusból klasszikusakból
delative klasszikusról klasszikusakról
ablative klasszikustól klasszikusaktól
non-attributive
possessive - singular
klasszikusé klasszikusaké
non-attributive
possessive - plural
klasszikuséi klasszikusakéi

Derived terms

  • klasszikusan
  • klasszikusság
Compound words
Expressions

Noun

klasszikus (plural klasszikusok)

  1. classic, classicist

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative klasszikus klasszikusok
accusative klasszikust klasszikusokat
dative klasszikusnak klasszikusoknak
instrumental klasszikussal klasszikusokkal
causal-final klasszikusért klasszikusokért
translative klasszikussá klasszikusokká
terminative klasszikusig klasszikusokig
essive-formal klasszikusként klasszikusokként
essive-modal
inessive klasszikusban klasszikusokban
superessive klasszikuson klasszikusokon
adessive klasszikusnál klasszikusoknál
illative klasszikusba klasszikusokba
sublative klasszikusra klasszikusokra
allative klasszikushoz klasszikusokhoz
elative klasszikusból klasszikusokból
delative klasszikusról klasszikusokról
ablative klasszikustól klasszikusoktól
non-attributive
possessive - singular
klasszikusé klasszikusoké
non-attributive
possessive - plural
klasszikuséi klasszikusokéi
Possessive forms of klasszikus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. klasszikusom klasszikusaim
2nd person sing. klasszikusod klasszikusaid
3rd person sing. klasszikusa klasszikusai
1st person plural klasszikusunk klasszikusaink
2nd person plural klasszikusotok klasszikusaitok
3rd person plural klasszikusuk klasszikusaik

See also

  • Appendix:Hungarian words ending in -ikus

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

  • klasszikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.