kertészeim

Hungarian

Etymology

kertész + -eim (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkɛrteːsɛjim]
  • Hyphenation: ker‧té‧sze‧im

Noun

kertészeim

  1. first-person singular multiple-possession possessive of kertész

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kertészeim
accusative kertészeimet
dative kertészeimnek
instrumental kertészeimmel
causal-final kertészeimért
translative kertészeimmé
terminative kertészeimig
essive-formal kertészeimként
essive-modal kertészeimül
inessive kertészeimben
superessive kertészeimen
adessive kertészeimnél
illative kertészeimbe
sublative kertészeimre
allative kertészeimhez
elative kertészeimből
delative kertészeimről
ablative kertészeimtől
non-attributive
possessive - singular
kertészeimé
non-attributive
possessive - plural
kertészeiméi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.