különös

Hungarian

Etymology

külön + -ös

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkylønøʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: kü‧lö‧nös
  • Rhymes: -øʃ

Adjective

különös (comparative különösebb, superlative legkülönösebb)

  1. strange, odd, unusual, weird, eerie
    Synonyms: furcsa, fura, szokatlan

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative különös különösek
accusative különöset különöseket
dative különösnek különöseknek
instrumental különössel különösekkel
causal-final különösért különösekért
translative különössé különösekké
terminative különösig különösekig
essive-formal különösként különösekként
essive-modal
inessive különösben különösekben
superessive különösön különöseken
adessive különösnél különöseknél
illative különösbe különösekbe
sublative különösre különösekre
allative különöshöz különösekhez
elative különösből különösekből
delative különösről különösekről
ablative különöstől különösektől
non-attributive
possessive - singular
különösé különöseké
non-attributive
possessive - plural
különöséi különösekéi

Derived terms

Further reading

  • különös in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.