különírt

Hungarian

Etymology

különír + -t

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkyløniːrt]
  • Hyphenation: kü‧lön‧írt
  • Rhymes: -iːrt

Verb

különírt

  1. third-person singular indicative past indefinite of különír

Participle

különírt

  1. past participle of különír

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative különírt különírtak
accusative különírtat különírtakat
dative különírtnak különírtaknak
instrumental különírttal különírtakkal
causal-final különírtért különírtakért
translative különírttá különírtakká
terminative különírtig különírtakig
essive-formal különírtként különírtakként
essive-modal
inessive különírtban különírtakban
superessive különírton különírtakon
adessive különírtnál különírtaknál
illative különírtba különírtakba
sublative különírtra különírtakra
allative különírthoz különírtakhoz
elative különírtból különírtakból
delative különírtról különírtakról
ablative különírttól különírtaktól
non-attributive
possessive - singular
különírté különírtaké
non-attributive
possessive - plural
különírtéi különírtakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.