köztisztviselő
Hungarian
Etymology
köz (“public”) + tisztviselő (“official”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøstistviʃɛløː]
- Hyphenation: köz‧tiszt‧vi‧se‧lő
- Rhymes: -løː
Noun
köztisztviselő (plural köztisztviselők)
- civil servant, public servant (someone employed by the state within the sphere of public administration, exercising public authority and being appointed to one's position, rather than with a collective agreement)[1]
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | köztisztviselő | köztisztviselők |
accusative | köztisztviselőt | köztisztviselőket |
dative | köztisztviselőnek | köztisztviselőknek |
instrumental | köztisztviselővel | köztisztviselőkkel |
causal-final | köztisztviselőért | köztisztviselőkért |
translative | köztisztviselővé | köztisztviselőkké |
terminative | köztisztviselőig | köztisztviselőkig |
essive-formal | köztisztviselőként | köztisztviselőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | köztisztviselőben | köztisztviselőkben |
superessive | köztisztviselőn | köztisztviselőkön |
adessive | köztisztviselőnél | köztisztviselőknél |
illative | köztisztviselőbe | köztisztviselőkbe |
sublative | köztisztviselőre | köztisztviselőkre |
allative | köztisztviselőhöz | köztisztviselőkhöz |
elative | köztisztviselőből | köztisztviselőkből |
delative | köztisztviselőről | köztisztviselőkről |
ablative | köztisztviselőtől | köztisztviselőktől |
non-attributive possessive - singular |
köztisztviselőé | köztisztviselőké |
non-attributive possessive - plural |
köztisztviselőéi | köztisztviselőkéi |
Possessive forms of köztisztviselő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | köztisztviselőm | köztisztviselőim |
2nd person sing. | köztisztviselőd | köztisztviselőid |
3rd person sing. | köztisztviselője | köztisztviselői |
1st person plural | köztisztviselőnk | köztisztviselőink |
2nd person plural | köztisztviselőtök | köztisztviselőitek |
3rd person plural | köztisztviselőjük | köztisztviselőik |
Derived terms
See also
- kormánytisztviselő, kormányhivatalnok (“government official”)
- közalkalmazott (“public employee”)
- közhivatalnok (“civil servant, government official, public official”) (less common)
- közszolga (“public servant”)
Further reading
- köztisztviselő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.