kétségtelen

Hungarian

Etymology

kétség + -telen

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkeːt͡ʃːeːktɛlɛn]
  • Hyphenation: két‧ség‧te‧len

Adjective

kétségtelen (comparative kétségtelenebb, superlative legkétségtelenebb)

  1. unquestionable, indisputable, indubitable, undoubted, certain, sure

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kétségtelen kétségtelenek
accusative kétségtelent kétségteleneket
dative kétségtelennek kétségteleneknek
instrumental kétségtelennel kétségtelenekkel
causal-final kétségtelenért kétségtelenekért
translative kétségtelenné kétségtelenekké
terminative kétségtelenig kétségtelenekig
essive-formal kétségtelenként kétségtelenekként
essive-modal kétségtelenül
inessive kétségtelenben kétségtelenekben
superessive kétségtelenen kétségteleneken
adessive kétségtelennél kétségteleneknél
illative kétségtelenbe kétségtelenekbe
sublative kétségtelenre kétségtelenekre
allative kétségtelenhez kétségtelenekhez
elative kétségtelenből kétségtelenekből
delative kétségtelenről kétségtelenekről
ablative kétségtelentől kétségtelenektől
non-attributive
possessive - singular
kétségtelené kétségteleneké
non-attributive
possessive - plural
kétségtelenéi kétségtelenekéi

Derived terms

Further reading

  • kétségtelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.