jelzés

Hungarian

Etymology

jelez (to signal) + -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈjɛlzeːʃ]
  • Hyphenation: jel‧zés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

jelzés (plural jelzések)

  1. signal, signalling, mark, marking

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jelzés jelzések
accusative jelzést jelzéseket
dative jelzésnek jelzéseknek
instrumental jelzéssel jelzésekkel
causal-final jelzésért jelzésekért
translative jelzéssé jelzésekké
terminative jelzésig jelzésekig
essive-formal jelzésként jelzésekként
essive-modal
inessive jelzésben jelzésekben
superessive jelzésen jelzéseken
adessive jelzésnél jelzéseknél
illative jelzésbe jelzésekbe
sublative jelzésre jelzésekre
allative jelzéshez jelzésekhez
elative jelzésből jelzésekből
delative jelzésről jelzésekről
ablative jelzéstől jelzésektől
non-attributive
possessive - singular
jelzésé jelzéseké
non-attributive
possessive - plural
jelzéséi jelzésekéi
Possessive forms of jelzés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jelzésem jelzéseim
2nd person sing. jelzésed jelzéseid
3rd person sing. jelzése jelzései
1st person plural jelzésünk jelzéseink
2nd person plural jelzésetek jelzéseitek
3rd person plural jelzésük jelzéseik

Derived terms

Compound words

Further reading

  • jelzés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.