indirekt

German

Pronunciation

  • IPA(key): /ˈɪndiˌʁɛkt/
  • (file)

Adjective

indirekt (strong nominative masculine singular indirekter, not comparable)

  1. indirect
  2. implied, implicit
  3. vicarious

Declension

Derived terms

  • Indirektheit

Adverb

indirekt

  1. indirectly
  2. implicitly
  3. vicariously

Further reading

  • indirekt” in Duden online
  • indirekt” in Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache

Hungarian

Etymology

From German indirekt.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈindirɛkt]
  • Hyphenation: in‧di‧rekt
  • Rhymes: -ɛkt

Adjective

indirekt (comparative indirektebb, superlative legindirektebb)

  1. (formal) indirect
    Synonym: közvetett

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative indirekt indirektek
accusative indirektet indirekteket
dative indirektnek indirekteknek
instrumental indirekttel indirektekkel
causal-final indirektért indirektekért
translative indirektté indirektekké
terminative indirektig indirektekig
essive-formal indirektként indirektekként
essive-modal
inessive indirektben indirektekben
superessive indirekten indirekteken
adessive indirektnél indirekteknél
illative indirektbe indirektekbe
sublative indirektre indirektekre
allative indirekthez indirektekhez
elative indirektből indirektekből
delative indirektről indirektekről
ablative indirekttől indirektektől
non-attributive
possessive - singular
indirekté indirekteké
non-attributive
possessive - plural
indirektéi indirektekéi

Derived terms

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

  • indirekt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Swedish

Etymology

in- + direkt

Adjective

indirekt (not comparable)

  1. indirect

Conjugation

Inflection of indirekt
Indefinite Positive Comparative Superlative2
Common singular indirekt
Neuter singular indirekt
Plural indirekta
Masculine plural3 indirekte
Definite Positive Comparative Superlative
Masculine singular1 indirekte
All indirekta
1) Only used, optionally, to refer to things whose natural gender is masculine.
2) The indefinite superlative forms are only used in the predicative.
3) Dated or archaic

Adverb

indirekt (not comparable)

  1. indirectly
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.