improvizál

Hungarian

Etymology

From German improvisieren, from French improviser, from Latin improvisus.[1] With -izál suffix.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈimprovizaːl]
  • Hyphenation: imp‧ro‧vi‧zál
  • Rhymes: -aːl

Verb

improvizál

  1. (transitive) to improvise
    Synonym: rögtönöz

Conjugation
conjugation of improvizál
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. improvizálok improvizálsz improvizál improvizálunk improvizáltok improvizálnak
Def. improvizálom improvizálod improvizálja improvizáljuk improvizáljátok improvizálják
2nd-p. o. improvizállak ―
Past Indef. improvizáltam improvizáltál improvizált improvizáltunk improvizáltatok improvizáltak
Def. improvizáltam improvizáltad improvizálta improvizáltuk improvizáltátok improvizálták
2nd-p. o. improvizáltalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. improvizálni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. improvizálék improvizálál improvizála improvizálánk improvizálátok improvizálának
Def. improvizálám improvizálád improvizálá improvizálánk improvizálátok improvizálák
2nd-p. o. improvizálálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. improvizál vala, improvizált vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. improvizálandok improvizálandasz improvizáland improvizálandunk improvizálandotok improvizálandanak
Def. improvizálandom improvizálandod improvizálandja improvizálandjuk improvizálandjátok improvizálandják
2nd-p. o. improvizálandalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. improvizálnék improvizálnál improvizálna improvizálnánk improvizálnátok improvizálnának
Def. improvizálnám improvizálnád improvizálná improvizálnánk
(or improvizálnók)		 improvizálnátok improvizálnák
2nd-p. o. improvizálnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. improvizált volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. improvizáljak improvizálj or
improvizáljál		 improvizáljon improvizáljunk improvizáljatok improvizáljanak
Def. improvizáljam improvizáld or
improvizáljad		 improvizálja improvizáljuk improvizáljátok improvizálják
2nd-p. o. improvizáljalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. improvizált légyen
Infinitive improvizálni improvizálnom improvizálnod improvizálnia improvizálnunk improvizálnotok improvizálniuk
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
improvizálás improvizáló improvizált improvizálandó improvizálva (improvizálván) improvizáltat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of improvizál
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. improvizálhatok improvizálhatsz improvizálhat improvizálhatunk improvizálhattok improvizálhatnak
Def. improvizálhatom improvizálhatod improvizálhatja improvizálhatjuk improvizálhatjátok improvizálhatják
2nd-p. o. improvizálhatlak ―
Past Indef. improvizálhattam improvizálhattál improvizálhatott improvizálhattunk improvizálhattatok improvizálhattak
Def. improvizálhattam improvizálhattad improvizálhatta improvizálhattuk improvizálhattátok improvizálhatták
2nd-p. o. improvizálhattalak ―
Archaic
Preterit		 Indef. improvizálhaték improvizálhatál improvizálhata improvizálhatánk improvizálhatátok improvizálhatának
Def. improvizálhatám improvizálhatád improvizálhatá improvizálhatánk improvizálhatátok improvizálhaták
2nd-p. o. improvizálhatálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. improvizálhat vala, improvizálhatott vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. improvizálhatandok
or improvizálandhatok 		improvizálhatandasz
or improvizálandhatsz		 improvizálhatand
or improvizálandhat		 improvizálhatandunk
or improvizálandhatunk		 improvizálhatandotok
or improvizálandhattok		 improvizálhatandanak
or improvizálandhatnak
Def. improvizálhatandom
or improvizálandhatom		 improvizálhatandod
or improvizálandhatod		 improvizálhatandja
or improvizálandhatja		 improvizálhatandjuk
or improvizálandhatjuk 		improvizálhatandjátok
or improvizálandhatjátok		 improvizálhatandják
or improvizálandhatják
2nd-p. o. improvizálhatandalak
or improvizálandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. improvizálhatnék improvizálhatnál improvizálhatna improvizálhatnánk improvizálhatnátok improvizálhatnának
Def. improvizálhatnám improvizálhatnád improvizálhatná improvizálhatnánk
(or improvizálhatnók)		 improvizálhatnátok improvizálhatnák
2nd-p. o. improvizálhatnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. improvizálhatott volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. improvizálhassak improvizálhass or
improvizálhassál		 improvizálhasson improvizálhassunk improvizálhassatok improvizálhassanak
Def. improvizálhassam improvizálhasd or
improvizálhassad		 improvizálhassa improvizálhassuk improvizálhassátok improvizálhassák
2nd-p. o. improvizálhassalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. improvizálhatott légyen
Inf. (improvizálhatni) (improvizálhatnom) (improvizálhatnod) (improvizálhatnia) (improvizálhatnunk) (improvizálhatnotok) (improvizálhatniuk)
Positive adjective improvizálható Neg. adj. improvizálhatatlan Adv. part. (improvizálhatva / improvizálhatván)

Derived terms
  • improvizálás

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • improvizál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.