hajcsár
Hungarian
Etymology
From hajt (“to herd, drive”) + -ár (noun-forming suffix, indicating an occupation). The function of the cs sound is unclear, it appears to be a suffix-like element, compare tölcsér.[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhɒjt͡ʃaːr]
- Rhymes: -aːr
- Hyphenation: haj‧csár
Noun
hajcsár (plural hajcsárok)
- drover (a person who drives animals, especially cattle or sheep, over long distances)
- A két hajcsár ― The Two Drovers (a short story by Sir Walter Scott, 1827)
- (figuratively, derogatory) slave-driver (a person who demands excessive amounts of work from employees)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hajcsár | hajcsárok |
| accusative | hajcsárt | hajcsárokat |
| dative | hajcsárnak | hajcsároknak |
| instrumental | hajcsárral | hajcsárokkal |
| causal-final | hajcsárért | hajcsárokért |
| translative | hajcsárrá | hajcsárokká |
| terminative | hajcsárig | hajcsárokig |
| essive-formal | hajcsárként | hajcsárokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hajcsárban | hajcsárokban |
| superessive | hajcsáron | hajcsárokon |
| adessive | hajcsárnál | hajcsároknál |
| illative | hajcsárba | hajcsárokba |
| sublative | hajcsárra | hajcsárokra |
| allative | hajcsárhoz | hajcsárokhoz |
| elative | hajcsárból | hajcsárokból |
| delative | hajcsárról | hajcsárokról |
| ablative | hajcsártól | hajcsároktól |
| non-attributive possessive - singular |
hajcsáré | hajcsároké |
| non-attributive possessive - plural |
hajcsáréi | hajcsárokéi |
| Possessive forms of hajcsár | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | hajcsárom | hajcsárjaim |
| 2nd person sing. | hajcsárod | hajcsárjaid |
| 3rd person sing. | hajcsárja | hajcsárjai |
| 1st person plural | hajcsárunk | hajcsárjaink |
| 2nd person plural | hajcsárotok | hajcsárjaitok |
| 3rd person plural | hajcsárjuk | hajcsárjaik |
Derived terms
- hajcsárkodik
Compound words
- birkahajcsár
- disznóhajcsár
- hajcsártermészet
- marhahajcsár
- ökörhajcsár
- öszvérhajcsár
- rabszolgahajcsár
- tevehajcsár
References
- hajcsár in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
- hajcsár in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- hajcsár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.