hízeleg

Hungarian

Etymology

From hízelkedik (“to flatter someone”) +‎ -leg (frequentative verb-forming suffix), from an otherwise unattested stem + -lkedik. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhiːzɛlɛɡ]
  • Hyphenation: hí‧ze‧leg
  • Rhymes: -ɛɡ

Verb

hízeleg

  1. (intransitive) to blandish, fawn, flatter, butter up (to praise someone dishonestly)

Conjugation
conjugation of hízeleg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. hízelgek hízelegsz hízeleg hízelgünk hízelegtek hízelegnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. hízelegtem hízelegtél hízelgett hízelegtünk hízelegtetek hízelegtek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. hízelegni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. hízelgék hízelgél hízelge hízelgénk hízelgétek hízelgének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hízeleg vala, hízelgett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. hízelgendek hízelgendesz hízelgend hízelgendünk hízelgendetek hízelgendenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. hízelegnék hízelegnél hízelegne hízelegnénk hízelegnétek hízelegnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. hízelgett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. hízelegjek hízelegj or
hízelegjél		 hízelegjen hízelegjünk hízelegjetek hízelegjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. hízelgett légyen
Infinitive hízelegni hízelegnem hízelegned hízelegnie hízelegnünk hízelegnetek hízelegniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
hízelgés hízelgő hízelgett ― hízelegve (hízelegvén)
potential conjugation of hízeleg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. hízeleghetek hízeleghetsz hízeleghet hízeleghetünk hízeleghettek hízeleghetnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. hízeleghettem hízeleghettél hízeleghetett hízeleghettünk hízeleghettetek hízeleghettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic
Preterit		 Indef. hízelegheték hízeleghetél hízeleghete hízelegheténk hízeleghetétek hízeleghetének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. hízeleghet vala, hízeleghetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. hízeleghetendek
or hízelgandhatok 		hízeleghetendesz
or hízelgandhatsz		 hízeleghetend
or hízelgandhat		 hízeleghetendünk
or hízelgandhatunk		 hízeleghetendetek
or hízelgandhattok		 hízeleghetendenek
or hízelgandhatnak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. hízeleghetnék hízeleghetnél hízeleghetne hízeleghetnénk hízeleghetnétek hízeleghetnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. hízeleghetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. hízeleghessek hízeleghess or
hízeleghessél		 hízeleghessen hízeleghessünk hízeleghessetek hízeleghessenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. hízeleghetett légyen
Inf. (hízeleghetni) (hízeleghetnem) (hízeleghetned) (hízeleghetnie) (hízeleghetnünk) (hízeleghetnetek) (hízeleghetniük)
Positive adjective ― Neg. adj. ― Adv. part. (hízeleghetve / hízeleghetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • behízeleg
  • körülhízeleg

References
  1. hízeleg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • hízeleg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.