háziasított
Hungarian
Etymology
háziasít (“to domesticate”) + -ott (past-tense and past-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhaːzijɒʃiːtotː]
- Hyphenation: há‧zi‧a‧sí‧tott
Verb
háziasított
- third-person singular indicative past indefinite of háziasít
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | háziasított | háziasítottak |
accusative | háziasítottat | háziasítottakat |
dative | háziasítottnak | háziasítottaknak |
instrumental | háziasítottal | háziasítottakkal |
causal-final | háziasítottért | háziasítottakért |
translative | háziasítottá | háziasítottakká |
terminative | háziasítottig | háziasítottakig |
essive-formal | háziasítottként | háziasítottakként |
essive-modal | — | — |
inessive | háziasítottban | háziasítottakban |
superessive | háziasítotton | háziasítottakon |
adessive | háziasítottnál | háziasítottaknál |
illative | háziasítottba | háziasítottakba |
sublative | háziasítottra | háziasítottakra |
allative | háziasítotthoz | háziasítottakhoz |
elative | háziasítottból | háziasítottakból |
delative | háziasítottról | háziasítottakról |
ablative | háziasítottól | háziasítottaktól |
non-attributive possessive - singular |
háziasítotté | háziasítottaké |
non-attributive possessive - plural |
háziasítottéi | háziasítottakéi |
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.