hármójuk

Hungarian

Etymology

From the hárm- stem of három (three) + -ójuk (personal-pronoun suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhaːrmoːjuk]
  • Hyphenation: hár‧mó‧juk

Numeral

hármójuk

  1. Alternative form of hármuk: the three of them

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative hármójuk
accusative hármójukat
dative hármójuknak
instrumental hármójukkal
causal-final hármójukért
translative hármójukká
terminative hármójukig
essive-formal hármójukként
essive-modal
inessive hármójukban
superessive hármójukon
adessive hármójuknál
illative hármójukba
sublative hármójukra
allative hármójukhoz
elative hármójukból
delative hármójukról
ablative hármójuktól
non-attributive
possessive - singular
hármójuké
non-attributive
possessive - plural
hármójukéi

See also

The other partitives are usually expressed with the postposition közül (out of).

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.