hálátlan
Hungarian
Alternative forms
- hálátalan (archaic)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhaːlaːtlɒn]
- Hyphenation: há‧lát‧lan
- Rhymes: -ɒn
Adjective
hálátlan (comparative hálátlanabb, superlative leghálátlanabb)
- (of a person or group) ungrateful, unappreciative, thankless (not grateful; not expressing gratitude)
- (of a task) thankless (not appreciated or rewarded)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hálátlan | hálátlanok |
| accusative | hálátlant | hálátlanokat |
| dative | hálátlannak | hálátlanoknak |
| instrumental | hálátlannal | hálátlanokkal |
| causal-final | hálátlanért | hálátlanokért |
| translative | hálátlanná | hálátlanokká |
| terminative | hálátlanig | hálátlanokig |
| essive-formal | hálátlanként | hálátlanokként |
| essive-modal | hálátlanul | — |
| inessive | hálátlanban | hálátlanokban |
| superessive | hálátlanon | hálátlanokon |
| adessive | hálátlannál | hálátlanoknál |
| illative | hálátlanba | hálátlanokba |
| sublative | hálátlanra | hálátlanokra |
| allative | hálátlanhoz | hálátlanokhoz |
| elative | hálátlanból | hálátlanokból |
| delative | hálátlanról | hálátlanokról |
| ablative | hálátlantól | hálátlanoktól |
| non-attributive possessive - singular |
hálátlané | hálátlanoké |
| non-attributive possessive - plural |
hálátlanéi | hálátlanokéi |
Antonyms
Derived terms
- hálátlanul
- hálátlanság
Further reading
- hálátlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.