genetika

Czech

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɡɛnɛtɪka]
  • Hyphenation: ge‧ne‧ti‧ka

Noun

genetika f

  1. genetics

Declension

Derived terms

Further reading

  • genetika in Příruční slovník jazyka českého, 1935–1957
  • genetika in Slovník spisovného jazyka českého, 1960–1971, 1989

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɡɛnɛtikɒ]
  • Hyphenation: ge‧ne‧ti‧ka
  • Rhymes: -kɒ

Noun

genetika (usually uncountable, plural genetikák)

  1. (biology, genetics) genetics
    • 2012, György Kosztolányi, “A genetika és környezet közti összefüggés új értelmezése”, in Magyar Tudomány, volume 173, number 8, page 907:
      Fő jelentéstartalma szerint a genetika az öröklődést helyezi vizsgálódásai középpontjába: a betegségek, jellegek, a genetikai állomány utódokba történő átvitelének módját, sajátságait, szabályszerűségeit elemzi.
      (please add an English translation of this quotation)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative genetika genetikák
accusative genetikát genetikákat
dative genetikának genetikáknak
instrumental genetikával genetikákkal
causal-final genetikáért genetikákért
translative genetikává genetikákká
terminative genetikáig genetikákig
essive-formal genetikaként genetikákként
essive-modal
inessive genetikában genetikákban
superessive genetikán genetikákon
adessive genetikánál genetikáknál
illative genetikába genetikákba
sublative genetikára genetikákra
allative genetikához genetikákhoz
elative genetikából genetikákból
delative genetikáról genetikákról
ablative genetikától genetikáktól
non-attributive
possessive - singular
genetikáé genetikáké
non-attributive
possessive - plural
genetikáéi genetikákéi
Possessive forms of genetika
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. genetikám genetikáim
2nd person sing. genetikád genetikáid
3rd person sing. genetikája genetikái
1st person plural genetikánk genetikáink
2nd person plural genetikátok genetikáitok
3rd person plural genetikájuk genetikáik

Derived terms

Indonesian

Etymology

From Dutch genetica, from English genetics.

Pronunciation

  • IPA(key): [ɡɛnɛˈtika]
  • Hyphenation: gè‧nè‧ti‧ka

Noun

gènètika (first-person possessive genetikaku, second-person possessive genetikamu, third-person possessive genetikanya)

  1. (biology, genetics) genetics:
    1. The branch of biology that deals with the transmission and variation of inherited characteristics, in particular chromosomes and DNA.
    2. The genetic makeup of a specific individual or species.

Alternative forms

Derived terms

Further reading

Serbo-Croatian

Pronunciation

  • IPA(key): /ɡenětika/
  • Hyphenation: ge‧ne‧ti‧ka

Noun

genètika f (Cyrillic spelling генѐтика)

  1. genetics

Declension

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.