fogú
See also: fogu
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfoɡuː]
- Hyphenation: fo‧gú
- Rhymes: -ɡuː
Adjective
fogú (not comparable)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | fogú | fogúak |
| accusative | fogút | fogúakat |
| dative | fogúnak | fogúaknak |
| instrumental | fogúval | fogúakkal |
| causal-final | fogúért | fogúakért |
| translative | fogúvá | fogúakká |
| terminative | fogúig | fogúakig |
| essive-formal | fogúként | fogúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | fogúban | fogúakban |
| superessive | fogún | fogúakon |
| adessive | fogúnál | fogúaknál |
| illative | fogúba | fogúakba |
| sublative | fogúra | fogúakra |
| allative | fogúhoz | fogúakhoz |
| elative | fogúból | fogúakból |
| delative | fogúról | fogúakról |
| ablative | fogútól | fogúaktól |
| non-attributive possessive - singular |
fogúé | fogúaké |
| non-attributive possessive - plural |
fogúéi | fogúakéi |
Coordinate terms
- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.