főtere

Hungarian

Etymology

főtér + -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈføːtɛrɛ]
  • Hyphenation: fő‧te‧re

Noun

főtere

  1. third-person singular single-possession possessive of főtér

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative főtere
accusative főterét
dative főterének
instrumental főterével
causal-final főteréért
translative főterévé
terminative főteréig
essive-formal főtereként
essive-modal főteréül
inessive főterében
superessive főterén
adessive főterénél
illative főterébe
sublative főterére
allative főteréhez
elative főteréből
delative főteréről
ablative főterétől
non-attributive
possessive - singular
főteréé
non-attributive
possessive - plural
főterééi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.