eszméletlen

Hungarian

Etymology

eszmél (“to come to one's senses”) +‎ -etlen (“without”, adjective-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛsmeːlɛtlɛn]
  • Hyphenation: esz‧mé‧let‧len

Adjective

eszméletlen (comparative eszméletlenebb, superlative legeszméletlenebb)

  1. unconscious
    Synonym: nincs magánál

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative eszméletlen eszméletlenek
accusative eszméletlent eszméletleneket
dative eszméletlennek eszméletleneknek
instrumental eszméletlennel eszméletlenekkel
causal-final eszméletlenért eszméletlenekért
translative eszméletlenné eszméletlenekké
terminative eszméletlenig eszméletlenekig
essive-formal eszméletlenként eszméletlenekként
essive-modal eszméletlenül —
inessive eszméletlenben eszméletlenekben
superessive eszméletlenen eszméletleneken
adessive eszméletlennél eszméletleneknél
illative eszméletlenbe eszméletlenekbe
sublative eszméletlenre eszméletlenekre
allative eszméletlenhez eszméletlenekhez
elative eszméletlenből eszméletlenekből
delative eszméletlenről eszméletlenekről
ablative eszméletlentől eszméletlenektől
non-attributive
possessive - singular		 eszméletlené eszméletleneké
non-attributive
possessive - plural		 eszméletlenéi eszméletlenekéi

Derived terms
  • eszméletlenség
  • eszméletlenül

Adverb

eszméletlen (not comparable)

  1. Synonym of eszméletlenül (“extremely, frightfully”)

Synonyms

Further reading
  • eszméletlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • eszméletlen in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.