elosztó
Hungarian
elosztó
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlostoː]
- Hyphenation: el‧osz‧tó
- Rhymes: -toː
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | elosztó | elosztók |
| accusative | elosztót | elosztókat |
| dative | elosztónak | elosztóknak |
| instrumental | elosztóval | elosztókkal |
| causal-final | elosztóért | elosztókért |
| translative | elosztóvá | elosztókká |
| terminative | elosztóig | elosztókig |
| essive-formal | elosztóként | elosztókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elosztóban | elosztókban |
| superessive | elosztón | elosztókon |
| adessive | elosztónál | elosztóknál |
| illative | elosztóba | elosztókba |
| sublative | elosztóra | elosztókra |
| allative | elosztóhoz | elosztókhoz |
| elative | elosztóból | elosztókból |
| delative | elosztóról | elosztókról |
| ablative | elosztótól | elosztóktól |
| non-attributive possessive - singular |
elosztóé | elosztóké |
| non-attributive possessive - plural |
elosztóéi | elosztókéi |
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | elosztó | elosztók |
| accusative | elosztót | elosztókat |
| dative | elosztónak | elosztóknak |
| instrumental | elosztóval | elosztókkal |
| causal-final | elosztóért | elosztókért |
| translative | elosztóvá | elosztókká |
| terminative | elosztóig | elosztókig |
| essive-formal | elosztóként | elosztókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elosztóban | elosztókban |
| superessive | elosztón | elosztókon |
| adessive | elosztónál | elosztóknál |
| illative | elosztóba | elosztókba |
| sublative | elosztóra | elosztókra |
| allative | elosztóhoz | elosztókhoz |
| elative | elosztóból | elosztókból |
| delative | elosztóról | elosztókról |
| ablative | elosztótól | elosztóktól |
| non-attributive possessive - singular |
elosztóé | elosztóké |
| non-attributive possessive - plural |
elosztóéi | elosztókéi |
| Possessive forms of elosztó | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | elosztóm | elosztóim |
| 2nd person sing. | elosztód | elosztóid |
| 3rd person sing. | elosztója | elosztói |
| 1st person plural | elosztónk | elosztóink |
| 2nd person plural | elosztótok | elosztóitok |
| 3rd person plural | elosztójuk | elosztóik |
Further reading
- elosztó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- (noun): elosztó in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.