elkötelezett
Hungarian
Etymology
elkötelez + -ett
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlkøtɛlɛzɛtː]
- Hyphenation: el‧kö‧te‧le‧zett
- Rhymes: -ɛtː
Verb
elkötelezett
- third-person singular indicative past indefinite of elkötelez
Participle
elkötelezett
- past participle of elkötelez
Adjective
elkötelezett (comparative elkötelezettebb, superlative legelkötelezettebb)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | elkötelezett | elkötelezettek |
| accusative | elkötelezettet | elkötelezetteket |
| dative | elkötelezettnek | elkötelezetteknek |
| instrumental | elkötelezettel | elkötelezettekkel |
| causal-final | elkötelezettért | elkötelezettekért |
| translative | elkötelezetté | elkötelezettekké |
| terminative | elkötelezettig | elkötelezettekig |
| essive-formal | elkötelezettként | elkötelezettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elkötelezettben | elkötelezettekben |
| superessive | elkötelezetten | elkötelezetteken |
| adessive | elkötelezettnél | elkötelezetteknél |
| illative | elkötelezettbe | elkötelezettekbe |
| sublative | elkötelezettre | elkötelezettekre |
| allative | elkötelezetthez | elkötelezettekhez |
| elative | elkötelezettből | elkötelezettekből |
| delative | elkötelezettről | elkötelezettekről |
| ablative | elkötelezettől | elkötelezettektől |
| non-attributive possessive - singular |
elkötelezetté | elkötelezetteké |
| non-attributive possessive - plural |
elkötelezettéi | elkötelezettekéi |
Further reading
- elkötelezett in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.