elismert

Hungarian

Etymology

elismer +‎ -t

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛliʃmɛrt]
  • Hyphenation: el‧is‧mert
  • Rhymes: -ɛrt

Verb

elismert

  1. third-person singular indicative past indefinite of elismer

Participle

elismert

  1. past participle of elismer

Adjective

elismert (comparative elismertebb, superlative legelismertebb)

  1. acknowledged, recognized, well-regarded, respected

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative elismert elismertek
accusative elismertet elismerteket
dative elismertnek elismerteknek
instrumental elismerttel elismertekkel
causal-final elismertért elismertekért
translative elismertté elismertekké
terminative elismertig elismertekig
essive-formal elismertként elismertekként
essive-modal — —
inessive elismertben elismertekben
superessive elismerten elismerteken
adessive elismertnél elismerteknél
illative elismertbe elismertekbe
sublative elismertre elismertekre
allative elismerthez elismertekhez
elative elismertből elismertekből
delative elismertről elismertekről
ablative elismerttől elismertektől
non-attributive
possessive - singular		 elismerté elismerteké
non-attributive
possessive - plural		 elismertéi elismertekéi

Further reading
  • elismert in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elismert in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.