dobál

Hungarian

Etymology

dob (to throw) + -ál (frequentative suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈdobaːl]
  • Hyphenation: do‧bál
  • Rhymes: -aːl

Verb

dobál

  1. (transitive) to throw (repeatedly, one after the other)

Conjugation

Derived terms

  • dobálás
  • dobálódzik / dobálózik

(With verbal prefixes):

  • átdobál
  • bedobál
  • eldobál
  • feldobál
  • idedobál
  • kidobál
  • ledobál
  • megdobál
  • odadobál
  • összedobál
  • rádobál
  • szétdobál
  • visszadobál

Further reading

  • dobál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • dobál in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.