brikett

See also: Brikett

Hungarian

Etymology

From German Brikett, from French briquette.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbrikɛtː]
  • Hyphenation: bri‧kett
  • Rhymes: -ɛtː

Noun

brikett (usually uncountable, plural brikettek)

  1. briquet (briquette) (a small brick, typically made of charcoal and used for fuel)
    Coordinate term: koksz

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative brikett brikettek
accusative brikettet briketteket
dative brikettnek briketteknek
instrumental brikettel brikettekkel
causal-final brikettért brikettekért
translative briketté brikettekké
terminative brikettig brikettekig
essive-formal brikettként brikettekként
essive-modal brikettül —
inessive brikettben brikettekben
superessive briketten briketteken
adessive brikettnél briketteknél
illative brikettbe brikettekbe
sublative brikettre brikettekre
allative briketthez brikettekhez
elative brikettből brikettekből
delative brikettről brikettekről
ablative brikettől brikettektől
non-attributive
possessive - singular		 briketté briketteké
non-attributive
possessive - plural		 brikettéi brikettekéi
Possessive forms of brikett
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. brikettem brikettjeim
2nd person sing. briketted brikettjeid
3rd person sing. brikettje brikettjei
1st person plural brikettünk brikettjeink
2nd person plural brikettetek brikettjeitek
3rd person plural brikettjük brikettjeik

Derived terms
  • brikettez
Compound words
  • brikett-termelés
  • brikettfajta
  • brikettgyár
  • brikettgyártás
  • brikettprés
  • brikettsajtó
  • brikettszén

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • brikett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • brikett in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)

Norwegian Bokmål

Etymology

From French briquette, diminutive of brique (“brick”).

Noun

brikett m (definite singular briketten, indefinite plural briketter, definite plural brikettene)

  1. a briquette or briquet

References

Norwegian Nynorsk

Etymology

From French briquette, diminutive of brique (“brick”).

Noun

brikett m (definite singular briketten, indefinite plural brikettar, definite plural brikettane)

  1. a briquette or briquet

References

Swedish

Noun

brikett c

  1. a briquette (used as fuel)

Declension
Declension of brikett 
Singular Plural
Indefinite Definite Indefinite Definite
Nominative brikett briketten briketter briketterna
Genitive briketts brikettens briketters briketternas

See also

References
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.