boldogsága

Hungarian

Etymology

boldogság + -a (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈboldokʃaːɡɒ]
  • Hyphenation: bol‧dog‧sá‧ga

Noun

boldogsága

  1. third-person singular single-possession possessive of boldogság

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative boldogsága
accusative boldogságát
dative boldogságának
instrumental boldogságával
causal-final boldogságáért
translative boldogságává
terminative boldogságáig
essive-formal boldogságaként
essive-modal boldogságául
inessive boldogságában
superessive boldogságán
adessive boldogságánál
illative boldogságába
sublative boldogságára
allative boldogságához
elative boldogságából
delative boldogságáról
ablative boldogságától
non-attributive
possessive - singular
boldogságáé
non-attributive
possessive - plural
boldogságáéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.