biztatás

Hungarian

Etymology

biztat +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbistɒtaːʃ]
  • Hyphenation: biz‧ta‧tás

Noun

biztatás (plural biztatások)

  1. encouragement, prompting, stimulation

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative biztatás biztatások
accusative biztatást biztatásokat
dative biztatásnak biztatásoknak
instrumental biztatással biztatásokkal
causal-final biztatásért biztatásokért
translative biztatássá biztatásokká
terminative biztatásig biztatásokig
essive-formal biztatásként biztatásokként
essive-modal biztatásul —
inessive biztatásban biztatásokban
superessive biztatáson biztatásokon
adessive biztatásnál biztatásoknál
illative biztatásba biztatásokba
sublative biztatásra biztatásokra
allative biztatáshoz biztatásokhoz
elative biztatásból biztatásokból
delative biztatásról biztatásokról
ablative biztatástól biztatásoktól
non-attributive
possessive - singular		 biztatásé biztatásoké
non-attributive
possessive - plural		 biztatáséi biztatásokéi
Possessive forms of biztatás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. biztatásom biztatásaim
2nd person sing. biztatásod biztatásaid
3rd person sing. biztatása biztatásai
1st person plural biztatásunk biztatásaink
2nd person plural biztatásotok biztatásaitok
3rd person plural biztatásuk biztatásaik

Further reading
  • biztatás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • biztatás in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.