bilincsel

Hungarian

Etymology

bilincs +‎ -el (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbilint͡ʃɛl]
  • Hyphenation: bi‧lin‧csel
  • Rhymes: -ɛl
  • Homophone: bilinccsel

Verb

bilincsel

  1. (transitive) to handcuff, shackle, fetter (to bind a person or animal using chains or other similar objects)

Conjugation
conjugation of bilincsel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. bilincselek bilincselsz bilincsel bilincselünk bilincseltek bilincselnek
Def. bilincselem bilincseled bilincseli bilincseljük bilincselitek bilincselik
2nd-p. o. bilincsellek ―
Past Indef. bilincseltem bilincseltél bilincselt bilincseltünk bilincseltetek bilincseltek
Def. bilincseltem bilincselted bilincselte bilincseltük bilincseltétek bilincselték
2nd-p. o. bilincseltelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. bilincselni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. bilincselék bilincselél bilincsele bilincselénk bilincselétek bilincselének
Def. bilincselém bilincseléd bilincselé bilincselénk bilincselétek bilincselék
2nd-p. o. bilincselélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. bilincsel vala, bilincselt vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. bilincselendek bilincselendesz bilincselend bilincselendünk bilincselendetek bilincselendenek
Def. bilincselendem bilincselended bilincselendi bilincselendjük bilincselenditek bilincselendik
2nd-p. o. bilincselendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. bilincselnék bilincselnél bilincselne bilincselnénk bilincselnétek bilincselnének
Def. bilincselném bilincselnéd bilincselné bilincselnénk
(or bilincselnők)		 bilincselnétek bilincselnék
2nd-p. o. bilincselnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. bilincselt volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. bilincseljek bilincselj or
bilincseljél		 bilincseljen bilincseljünk bilincseljetek bilincseljenek
Def. bilincseljem bilincseld or
bilincseljed		 bilincselje bilincseljük bilincseljétek bilincseljék
2nd-p. o. bilincseljelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. bilincselt légyen
Infinitive bilincselni bilincselnem bilincselned bilincselnie bilincselnünk bilincselnetek bilincselniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
bilincselés bilincselő bilincselt bilincselendő bilincselve (bilincselvén) bilincseltet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of bilincsel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. bilincselhetek bilincselhetsz bilincselhet bilincselhetünk bilincselhettek bilincselhetnek
Def. bilincselhetem bilincselheted bilincselheti bilincselhetjük bilincselhetitek bilincselhetik
2nd-p. o. bilincselhetlek ―
Past Indef. bilincselhettem bilincselhettél bilincselhetett bilincselhettünk bilincselhettetek bilincselhettek
Def. bilincselhettem bilincselhetted bilincselhette bilincselhettük bilincselhettétek bilincselhették
2nd-p. o. bilincselhettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. bilincselheték bilincselhetél bilincselhete bilincselheténk bilincselhetétek bilincselhetének
Def. bilincselhetém bilincselhetéd bilincselheté bilincselheténk bilincselhetétek bilincselheték
2nd-p. o. bilincselhetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. bilincselhet vala, bilincselhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. bilincselhetendek
or bilincselandhatok 		bilincselhetendesz
or bilincselandhatsz		 bilincselhetend
or bilincselandhat		 bilincselhetendünk
or bilincselandhatunk		 bilincselhetendetek
or bilincselandhattok		 bilincselhetendenek
or bilincselandhatnak
Def. bilincselhetendem
or bilincselandhatom		 bilincselhetended
or bilincselandhatod		 bilincselhetendi
or bilincselandhatja		 bilincselhetendjük
or bilincselandhatjuk 		bilincselhetenditek
or bilincselandhatjátok		 bilincselhetendik
or bilincselandhatják
2nd-p. o. bilincselhetendelek
or bilincselandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. bilincselhetnék bilincselhetnél bilincselhetne bilincselhetnénk bilincselhetnétek bilincselhetnének
Def. bilincselhetném bilincselhetnéd bilincselhetné bilincselhetnénk
(or bilincselhetnők)		 bilincselhetnétek bilincselhetnék
2nd-p. o. bilincselhetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. bilincselhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. bilincselhessek bilincselhess or
bilincselhessél		 bilincselhessen bilincselhessünk bilincselhessetek bilincselhessenek
Def. bilincselhessem bilincselhesd or
bilincselhessed		 bilincselhesse bilincselhessük bilincselhessétek bilincselhessék
2nd-p. o. bilincselhesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. bilincselhetett légyen
Inf. (bilincselhetni) (bilincselhetnem) (bilincselhetned) (bilincselhetnie) (bilincselhetnünk) (bilincselhetnetek) (bilincselhetniük)
Positive adjective bilincselhető Neg. adj. bilincselhetetlen Adv. part. (bilincselhetve / bilincselhetvén)

Derived terms
  • bilincselés

(With verbal prefixes):

  • hozzábilincsel
  • lebilincsel
  • megbilincsel
  • odabilincsel
  • rábilincsel

Further reading
  • lebilincsel and megbilincsel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bilincsel in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.