Koncz

Hungarian

Etymology

(This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium.)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkont͡s] (phonetic respelling: Konc)
  • Rhymes: -ont͡s

Proper noun

Koncz

  1. a surname

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative Koncz Konczok
accusative Konczot Konczokat
dative Koncznak Konczoknak
instrumental Konczcal Konczokkal
causal-final Konczért Konczokért
translative Konczcá Konczokká
terminative Konczig Konczokig
essive-formal Konczként Konczokként
essive-modal
inessive Konczban Konczokban
superessive Konczon Konczokon
adessive Koncznál Konczoknál
illative Konczba Konczokba
sublative Konczra Konczokra
allative Konczhoz Konczokhoz
elative Konczból Konczokból
delative Konczról Konczokról
ablative Koncztól Konczoktól
non-attributive
possessive - singular
Konczé Konczoké
non-attributive
possessive - plural
Konczéi Konczokéi
Possessive forms of Koncz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Konczom Konczaim
2nd person sing. Konczod Konczaid
3rd person sing. Koncza Konczai
1st person plural Konczunk Konczaink
2nd person plural Konczotok Konczaitok
3rd person plural Konczuk Konczaik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.