érvel

Hungarian

Etymology

érv (“argument”) +‎ -el (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈeːrvɛl]
  • Hyphenation: ér‧vel
  • Homophone: érvvel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

érvel

  1. (intransitive) to argue, to reason (for something mellett, against something ellen)
    Synonyms: indokol, vitatkozik, okoskodik

Conjugation
conjugation of érvel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. érvelek érvelsz érvel érvelünk érveltek érvelnek
Def. érvelem érveled érveli érveljük érvelitek érvelik
2nd-p. o. érvellek ―
Past Indef. érveltem érveltél érvelt érveltünk érveltetek érveltek
Def. érveltem érvelted érvelte érveltük érveltétek érvelték
2nd-p. o. érveltelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. érvelni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. érvelék érvelél érvele érvelénk érvelétek érvelének
Def. érvelém érveléd érvelé érvelénk érvelétek érvelék
2nd-p. o. érvelélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. érvel vala, érvelt vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. érvelendek érvelendesz érvelend érvelendünk érvelendetek érvelendenek
Def. érvelendem érvelended érvelendi érvelendjük érvelenditek érvelendik
2nd-p. o. érvelendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. érvelnék érvelnél érvelne érvelnénk érvelnétek érvelnének
Def. érvelném érvelnéd érvelné érvelnénk
(or érvelnők)		 érvelnétek érvelnék
2nd-p. o. érvelnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. érvelt volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. érveljek érvelj or
érveljél		 érveljen érveljünk érveljetek érveljenek
Def. érveljem érveld or
érveljed		 érvelje érveljük érveljétek érveljék
2nd-p. o. érveljelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. érvelt légyen
Infinitive érvelni érvelnem érvelned érvelnie érvelnünk érvelnetek érvelniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
érvelés érvelő érvelt érvelendő érvelve (érvelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of érvel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. érvelhetek érvelhetsz érvelhet érvelhetünk érvelhettek érvelhetnek
Def. érvelhetem érvelheted érvelheti érvelhetjük érvelhetitek érvelhetik
2nd-p. o. érvelhetlek ―
Past Indef. érvelhettem érvelhettél érvelhetett érvelhettünk érvelhettetek érvelhettek
Def. érvelhettem érvelhetted érvelhette érvelhettük érvelhettétek érvelhették
2nd-p. o. érvelhettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. érvelheték érvelhetél érvelhete érvelheténk érvelhetétek érvelhetének
Def. érvelhetém érvelhetéd érvelheté érvelheténk érvelhetétek érvelheték
2nd-p. o. érvelhetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. érvelhet vala, érvelhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. érvelhetendek
or érvelandhatok 		érvelhetendesz
or érvelandhatsz		 érvelhetend
or érvelandhat		 érvelhetendünk
or érvelandhatunk		 érvelhetendetek
or érvelandhattok		 érvelhetendenek
or érvelandhatnak
Def. érvelhetendem
or érvelandhatom		 érvelhetended
or érvelandhatod		 érvelhetendi
or érvelandhatja		 érvelhetendjük
or érvelandhatjuk 		érvelhetenditek
or érvelandhatjátok		 érvelhetendik
or érvelandhatják
2nd-p. o. érvelhetendelek
or érvelandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. érvelhetnék érvelhetnél érvelhetne érvelhetnénk érvelhetnétek érvelhetnének
Def. érvelhetném érvelhetnéd érvelhetné érvelhetnénk
(or érvelhetnők)		 érvelhetnétek érvelhetnék
2nd-p. o. érvelhetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. érvelhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. érvelhessek érvelhess or
érvelhessél		 érvelhessen érvelhessünk érvelhessetek érvelhessenek
Def. érvelhessem érvelhesd or
érvelhessed		 érvelhesse érvelhessük érvelhessétek érvelhessék
2nd-p. o. érvelhesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. érvelhetett légyen
Inf. (érvelhetni) (érvelhetnem) (érvelhetned) (érvelhetnie) (érvelhetnünk) (érvelhetnetek) (érvelhetniük)
Positive adjective érvelhető Neg. adj. érvelhetetlen Adv. part. (érvelhetve / érvelhetvén)

Derived terms

Further reading
  • érvel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • érvel in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.