érmünk

Hungarian

Etymology

The érm- stem of érem (medal) + -ünk (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːrmyŋk]
  • Hyphenation: ér‧münk

Noun

érmünk

  1. first-person plural single-possession possessive of érem

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative érmünk
accusative érmünket
dative érmünknek
instrumental érmünkkel
causal-final érmünkért
translative érmünkké
terminative érmünkig
essive-formal érmünkként
essive-modal
inessive érmünkben
superessive érmünkön
adessive érmünknél
illative érmünkbe
sublative érmünkre
allative érmünkhöz
elative érmünkből
delative érmünkről
ablative érmünktől
non-attributive
possessive - singular
érmünké
non-attributive
possessive - plural
érmünkéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.